A harmadik nap három csoportba osztva nekiláttunk a közös munkának az iskolában. Munka közben közelebb kerültünk egymáshoz, jobban el tudtuk mélyíteni a kapcsolatainkat, melyek később remek barátságokká alakultak. Csütörtökön bemutattuk munkáinkat a városka különböző pontjain, mely három részből állt. Első egy tengerparti installáció volt, melynek keretein belül 150 papírhajót állítottunk fel a tengerparton. Mindegyik hajó érzelmeket tartalmazó szavakkal volt díszítve, ezzel szimbolizálva az otthonról való elszakadást, illetve az ismeretlen újat felfedező vágyat. Másodikként két plakátot készítettünk, melyek egy katalán, illetve egy spanyol verset tartalmaztak. Mindkét vers a honvágyat, az otthonról való elszakadást fájdalmát éreztette, hisz mindkét költő menekülésre kényszerült hazájából, hogy mentse az életét. A harmadik egy rövid előadás volt, mely a bevándorlók tengeren való átkelését szimbolizálta. A kevés cselekvést és csak halk hangokat, imádkozásokat tartalmazó előadás drámai fénypontja volt a projektnek.

    

Délután, a projekt közös kiértékelését követően, egy - az iskola által kibérelt - diszkóba mentünk, és az utolsó estén nagyot buliztunk. Másnap reggel buszra szállva  könnyes búcsút vettünk  spanyol barátainktól.

Nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. Első naptól kezdve spanyol családjaink szeretettel fordultak felénk. Megismerhettük kultúrájukat, és finom ételeiket. Élményekkel eltelve tértünk haza, és már alig várjuk, hogy viszontláthassuk a diákokat márciusban, mikor a mi gimnáziumunk lesz a házigazda.

Koroknai Botond, Szakál Miklós, Szabó Péter 11. b osztályos tanulók